Chatbot mint pletykakontroll

13 éve indult, a hazai vállalati kommunikációs kultúra változásaival együtt alakult folyamatosan, és mára egyre ismertebb és elismertebb szakértői kompetenciával nyújt támogatást vezetői döntésekhez – az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetőjével és szenior partnerével beszélgettünk annak apropóján, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Talk-a-bot-tal.

A 13 szerencsés szám?

Mezriczky László ügyvezető – Szerencsés szám. Első államvizsgám 13-án volt, és azóta is azt tapasztalom, hogy 13-án nem esik a fejemre virágcserép. 13 év már majdnem kétszer 7, vagyis úgy tűnik, másodszor is átléphetjük a kritikus 7 évet. A 13-ik azt is jelenti, hogy immár az Ispiro Consulting az a munkahely, ahol a legtöbb időt töltöttem, eddig ugyanis a Digital-Compaq-HP vezetett 12 évvel.

Honnan indult és hol tart most a cég?

M.L. – 2007 decemberében jegyeztettem be a céget, és az indíttatás leginkább egy megérzés volt, hogy talán eljött az ideje annak, hogy a nagyvállalati körben tanultakat az asztal másik, vagyis szolgáltatói oldalán is kamatoztatni tudnám. Kezdettől fogva kommunikációs térben gondolkoztunk, hiszen ezt csináltam, ehhez értettem valamennyire, ehhez kerestem társakat is. Eleinte volt reklámkampány megbízásunk, PR feladatunk, sőt rendezvényt is szerveztünk, aztán a 2008-as válság is hozzájárult ahhoz, hogy új irányt válasszunk. ennek alapja pedig a Szvetelszky Zsuzsával való korábbi ismeretségünk volt. Vele elkezdtünk a vállalatok belső információs struktúráival foglalkozni, azok formális és informális viszonyait elemezni, vizsgálni, és ebből lassan kialakult egy máig követett irány, amit röviden így foglalnék össze: vállalati kommunikáció, mint a szervezeti együttműködés tere.

Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató. Jól gondolom, hogy a pletyka kérdésköre kiemelt szerepet kap az együttműködésetekben?

Szvetelszky Zsuzsa szenior partner – Valóban, fontos, de nem kizárólagos a pletyka témaköre. Az Ispiro kiváló kereteket adott ahhoz, hogy a piacról összegyűjtött információk, az ott megfogalmazódott feladatok, problémák megértése révén rádöbbenjünk arra, hogy milyen hihetetlenül izgalmas, és jórészt kidolgozatlan terep a vállalati belső információs viszonyrendszer. Laci nagyvállalati vezetői háttérrel rendelkezik, én pedig leginkább kutatói vénával, így beszélgetéseink, hosszú vidéki autóútjaink végül olyan megoldások kifejlesztéséhez vezettek, amelyben valóban javítanak a szervezetek működési hatékonyságán.

Térjünk vissza a vállalati együttműködésre! Miért éppen erre koncentráltok megoldásaitokban?

M.L. – Hiszünk abban, hogy az üzlet képlete hogy egy meg egy több legyen, mint kettő. Mit is jelent ez, elsősorban azt, hogy egy vállalatot azzal a céllal hoznak létre, hogy értéket termeljen az ott dolgozók együttműködése által. Ezt az együttműködést az ő kommunikációjuk testesíti meg: információt cserélnek, segítik egymást, egymásra épülnek folyamatok, feladatok, ahol az adat, az információ, a hír, a történés, a visszacsatolás jelenti az alapanyagot. Számunkra is meglepő módon ennek a rendszerét elég kevés helyen tervezik és szervezik tudatosan. A közismert lean gondolkodásmód, vagyis a veszteségek csökkentésére való törekvés a kommunikációra is igaz. Ha a kommunikációt akadálymentesítjük, töredezettségét megszüntetjük, kiiktatjuk az áttételeket, mederben, csatornában tartjuk a munkakommunikációt, akkor nincs félreértés, nincs elveszett információ, tehát egyel kevesebb a veszteségforrás. Ez pedig pénzben mérhető előnyt jelent. Nem beszélve arról, hogy egy jól működő szervezetben szívesebben dolgoznak a kollégák.

Mindebben fontos szerepet tölt be a kommunikációs eszközrendszer.

M.L. – Valóban, és itt térhetünk rá együttműködésünk értelmére a Talk-a-bot-tal. A kommunikációt hármas struktúrában értelmezzük: tartalom, kompetencia, csatorna. Tartalom az átvinni kívánt információ, a kompetencia annak értése, hogy milyen célcsoportnak mire van szüksége, a csatorna pedig az eszközrendszer, mint amilyen például a ti fejlesztésetek, Cheq. A veletek folytatott beszélgetéseket az a felismerés is inspirálta, hogy ma már nehéz digitalizáció, technológia nélkül elérni a dolgozókat. Az is világossá vált, hogy akkor tudunk komplett funkcionalitással és gyors megtérüléssel támogatni ügyfeleket, ha a teljes kommunikációs folyamatra vonatkozó feltárást, elemzést követően tudjuk bevezetni a chatbotot, és annak használatát fenntartható módon támogatjuk.